Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönthet. Minden államban érvényesek. Ezeken a napokon az elnök beszédet tart, de nem feltétlenül jár munkaszünettel.

• Újév – január 1. – Az újév megünneplése hasonló, mint Európában. Országszerte tűzijátékokat tartanak. A legnagyobb esemény ezen a napon a New York-i Time Square-n a visszaszámlálás. Amikor ugyanis a New Years’s Ball névre hallgató labdát leengedik december 31.-én, a január 1.-re való átlépés történik a New Year’s eve, azaz az új év éjszakája.

• Függetlenség napja – július 4. Ez a legnagyobb ünnepnap az amerikaiaknak, hiszen ezen a napon alapították meg az Államokat. Igyekszenek úgy összehozni, hogy több napból álljon. Ilyenkor távolabbi rokonokhoz utaznak vagy csak a kertjükben hússütést rendeznek.

• Columbus napja – október 12.

• Veteránok napja – november 11.

• Karácsony – december 25. – Ezen a napon reggel bontják ki az ajándékokat (Boxing Day). Ahogy a filmekből is ismerjük a jelenetet, a gyerekek pizsamában ülnek a fa köré, és ekkor találják meg a fa alatt az ajándékokat.

• Martin Luther King születésnapja – január harmadik hétfője

• George Washington születésnapja – február harmadik hétfője

• Háborús hősök emléknapja – május utolsó hétfője

• Munka ünnepe – szeptember első hétfője

• Hálaadás napja – november negyedik csütörtökje

Ha egy szövetségi ünnep hétvégére esik, a munkaszüneti napot átteszik hétfőre, vagy péntekre.

Egyéb ünnepek

• Apák napja – június harmadik vasárnapja

• Elnökök napja – február

George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született.
Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják.

• Valentin nap – február 14., a szerelmesek napja

• St.Patrick’s Day – március

Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrick napja. A legnagyobb ünnepségeket New York-ban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.

• Hazafiság napja – szeptember 11. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás 2974 áldozatának emléknapja.

• Jack O’Lantern – Halloween – október 31. (Mindenszentek előestéje)

Szent Bálint napján (Február 14-én) tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine’s Day) ünnepét, amely Magyarországon az angol név közvetlen átvétele miatt sokak számára mint Valentin-nap vált ismertté és az utóbbi másfél évtizedben népszerűvé. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.

A szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek. A vallásos, az egyházi liturgiában gyökerező eredete ennek az ünnepnek Jézusnak, mint égi vőlegénynek a megérkezése az égi esküvőre. A római-katolikus naptárnak (Calendarium_Romanum_Generale) az 1970-es évi reformjakor e szent és emléknapja az előírt egyházi liturgiából eltűnt, hogy helyet adjon a történelmileg bizonyítható szaloniki születésű szent testvérpár, Konstantin-Cirill (+ Róma, 869.február 14.) és Szent Metód liturgikus ünnepének.

Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból importált Halloweennek.

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amelyet elsősorban az angolszász országokban tartanak meg, bár mára már az egész világon elterjedt. A boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe, melyben összemosódott a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napja, és amelyet október 31-én tartanak.

A kereszténység terjesztésekor a hittérítők azt a feladatot kapták, hogy lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazítsák azok betiltása helyett. Így ez a pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett. III. György pápa a 800-as években a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját október 31-re helyezte át. Írországban ez az éjszaka All Hallow’s Eve, „mindenszentek éjszakája” nevet kapta. November első napja volt az ünnepnap, All Saints’ Day (All Hallow’s Day, „szentek napja”).

A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lantern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.

Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukor vagy bot!” („Cukrot vagy csínyt!”) kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg a szerencsétlen ajtónyitónak van lehetősége „botot” választani – a következményekkel együtt. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában általában baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Amerikában.

A hálaadás (angolul thanksgiving) észak-amerikai ünnep. A hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyik legfontosabb ünnepnek számít, november hónap negyedik csütörtökjén, Kanadában pedig október második hétfőjén tartják.

Az első hálaadás története a hagyományok szerint

A mai Egyesült Államok területén az első hálaadást a hagyományok szerint 1621-ben ünnepelték a Mayflower fedélzetén az előző évben Plymouth-hoz érkező, az Újvilágba az európai vallásüldözések elől menekült telepesek, akiknek mintegy fele a hideg, az éhezés és az idegen, mostoha környezet áldozata lett az első télen. A telepeseket a vampanoag indián törzs segítette ezekben a nehéz időkben, megtanítva nekik többek közt a helyi halászatot és vadászatot, a kukoricatermesztést, a juharszirup kinyerésének titkát. A történet szerint az őszi bőséges termés után az életben maradt 51 telepes vezetője, William Bradford nagy ünnepséget rendezett, ahová az indiánokat is meghívták.

A hálaadás hagyományok szerinti történetének egyes részletei csupán az 1890-es és 1900-as évek elején alakultak ki, mikor az amerikaiakat megosztó polgárháború sebeinek begyógyítása és a nagyszámú bevándorló asszimilációjának megkönnyítése érdekében az amerikaiak igyekeztek megteremteni egységes nemzeti identitásukat.

Minden évben, hálaadáskor egy pulyka „kegyelmet kap” az elnöktől.

Az Amerikai Egyesült Államokban a hálaadás az egyik legfontosabb nemzeti ünnep. Sok amerikai a hivatalosan is munkaszüneti napnak nyilvánított csütörtököt követő pénteket is kiveszi szabadnapként. Ezen a négynapos hétvégén a közeli családtagok gyakran messziről hazautazva összegyűlnek, hogy együtt ünnepelhessék a hálaadást, melynek elmaradhatatlan tartozéka a hálaadásnapi vacsora.

A vacsora hagyományosan legfontosabb eleme, a pulyka olyannyira egybeforrt az ünneppel, hogy a hálaadást néha „pulyka napnak” (Turkey Day, T-Day) is nevezik. Az ünnepi asztalon tradícionálisan szerepelnek még olyan fogások, mint a pulykához felszolgált töltelék, áfonyaszósz, krumplipüré, zöldbab, illetve a sütőtöktorta.

Az ünnep az USA-ban a karácsonyi szezon kezdetét is jelzi. A hálaadást követő pénteken hagyományosan igen nagy mértékű leértékelésekkel csábítják az üzletek a vásárlókat, és ennek hatására tipikusan ezen a napon a legnagyobb a kiskereskedelmi forgalom volumene. Ezen a napon játszanak három NFL, illetve számos egyetemi és középiskolai amerikaifutball mérkőzést is, ami tovább növeli a nap jelentőségét az amerikaiak számára.